2017. november 25., szombat

18. fejezet

Sziasztok! :) Jé, időben meg tudtam hozni az új fejezetet :O Azon kívül, hogy újra itt vagyok, egy meglepetéssel is készültem Nektek ;) Már hetek óta gondolkodtam egy különkiadásos részen, amire jó alkalmat szolgáltat a karácsony és a szilveszter. Létrehoztam egy szavazást az oldalsávban, ahol különböző párosokra voksolhattok, attól függően, hogy kiknek a múltjába szeretnétek bepillantást nyerni. Szerintem mindegyik érdekes lenne, én nem is tudnék dönteni, ezért is gondoltam, hogy kettőt választok, akik a legtöbb kattintást kapják :) (Személyes kedvencem Cukra és Armi. Róluk egy külön sztorit is akartam volna írni, de lehet, hogy soha nem jön össze, kellő információ hiányában :/ ) Szóval, szavazzatok, kíváncsi vagyok az eredményre. Addig is bulizzunk egyet Bálinttal és Adrival! ;) Jó olvasást <3
Itt is meg szeretném köszönni a lájkokat, a kedves hozzászólást Jaceynek és a rendszeres követést Ancsinak :3 Imádlak titeket <3

18.
Bálint
„Hadd szóljon!”

Másnap szóltam Arminak; teljesen bepörgött, kábé annyira, mint Gyuri. Azonnal hívta Cukrát, majd néhány perc múlva széles vigyorral a képén nézett rám.
– Megyünk, tesó! De jó lesz már az asszonnyal csapatni. Ő aztán tud bulizni!
– Tudom – röhögtem. – Emlékszel, amikor még zenét is kevert?
Armi a hasát fogta a nevetéstől.
– Arrébb lökte a csávót, aztán olyat mixelt, hogy felállt a szőr a hátamon. Na, nem a gyönyörűségtől!
– Meg amikor énekelt.
Felvisítottunk, amikor eszünkbe jutott.
– De az ördög vigye el, még rám volt megsértődve, amiért kiszedtem a kezéből a mikrofont.
– Jól ellesznek Adriennel – jegyeztem meg.
Laza napunk volt, csak lődörögtünk a minipalota körül, az utolsó simításokat csináltuk. Ráértünk sztorizgatni. Délben Feri és Jocó is csatlakoztak hozzánk. Sírtunk a röhögéstől, amikor Jocó magát utánozta, ahogy piásan pisálni akart, de elesett.
– Érted, kint lógott, hason feküdtem az árokban, de nem érdekelt, elengedtem magamat. Ezt hívják úgy, hogy magad alá hugyozol.
– Gyerekek, ez semmi – szólalt meg Feri. – Én már úgy is jártam, hogy nagyon kellett pisálnom, de nem akármilyen helyzetben. Előtte felszedtem valami ismeretlen csajt, azt toltam éppen. Szóltam neki, hogy álljunk meg, de nem érdekelte, én meg már nem tudtam tovább tartani.
Egyszerre hördültünk fel szörnyülködve.
– Értitek, ráengedtem a csajra, az meg csak pislogott, hogy mi van.
Természetesen ezek után előjöttek a „részegen becsajoztam” témájú sztorik.
– Jaaj, eszembe jutott valami – szólaltam meg.
– Na! – néztek rám, mind a hárman.
– Kurva gáz, elmondom. Haverral, Tomival elmentünk bulizni. Már az első egy órában úgy beálltunk, mint a gerely. Elindultam ilyen állapotban vadászni. Találtam is egy rohadt jó csajt, hátulról megállapítottam, hogy jó, elölről sem volt probléma. Táncoltunk, tapi, minden. Bementünk a vécére, hogy lesz valami. Ott folytattuk a dolgokat, de amikor megbökött, akkor rémültem meg igazán, basszameg! Hát farka volt a csajnak! Utána kiderült, hogy nem is csaj. Még jó, hogy nem nyúltam a lába közé. – Dőltek körülöttem a fiúk, úgy röhögtek. A földön fetrengtek. – Akkora sokk ért, hogy aznap este nem basztam, de még ki sem vertem! Kész átkúrás volt az egész, még jól is smárolt, minden. De előtte Tomi még szólt is, hogy ez nem lesz okés, csak rálegyintettem, mondtam neki: menj a faszba, bulizok! Tomi tudta basszameg, én meg az orromig se láttam.
– Nee! – nyögte Feri, és a hasát fogta. – Nem bírom!
– Erre kontrázzatok! – röhögtem.
– Nyertél! – Armi hátbacsapott, miközben a könnyes szemét törölgette.
Az utolsó napunk kimondottan jó hangulatban telt. A tudat, hogy utána hetekig nem kell melózni, csak rátett egy lapáttal. Amikor Armi kitett a Karácsony Sándoron, megígértem, hogy majd hívom a bulival kapcsolatban, aztán elköszöntünk. Vigyorogva ugráltam fel a harmadikra, kettesével szedtem a fokokat. Még be sem csuktam a lakásom ajtaját, már elkiáltottam magamat:
– Mi a kaja?
Adrienn felvont szemöldökkel nézett rám a konyhaajtó mögül.
– Neked is szia!
– Csá! Mi a kaja?
– Ha még egyszer megkérdezed, akkor semmit nem kapsz, bunkó – tette hozzá az orra alatt motyogva. Visszahúzta a fejét, és eltűnt a szemem elől.
– De morcos vagy – mondtam, amint beléptem a konyhába.
– Nem vagyok, csak túlságosan hozzászoktál, hogy ki van nyalva a segged. Mi az, hogy mi a kaja? Szia, megjöttem, hogy telt a napod? Ezzel is indíthatsz ám, nem muszáj bunkónak lenni.
Kis ideig álldogáltam az ajtóban; csak bámultam rá, aztán lassan odasétáltam hozzá, és nekitámaszkodtam a mosogatónak. Adrienn éppen levest szedett egy mélytányérba.
– Bunkó a második nevem.
– A szemtelen meg a harmadik?
– Sok nevem van.
Megvártam, amíg letette a kezéből a tányért, aztán mielőtt még egy másikért nyúlhatott volna, fél kézzel átkaroltam a derekát és magam felé fordítottam. Adrienn zavartan pislogott rám a nagy barna szemével. Közel húztam magamhoz, és határozottan lesmároltam. Ha ez lehetséges, még az előzőnél is jobb volt, bár a lány kissé vonakodva viszonozta. Meg is kérdeztem, hogy mi a baj.
– Csak furcsa – felelte. – Nem nagyon tudom, hogy most mi is van közöttünk tulajdonképpen, meg gyors nekem ez az egész.
Féloldalas mosolyra húztam a számat.
– Túlbonyolítod a dolgokat.
– Tele vagyok gátlásokkal.
– Csukd be a szemedet. – Adrienn a fejét rázta. – Félsz tőlem? – Megint fejrázás volt a válasz. – Nem csinálok semmit, amit nem akarsz, csak fel akarom oldani a gátlásaidat.
– Hogyan?
– Bízz bennem! Bízol? – A lány komolyan nézett rám, aztán kis idő után határozottan bólintott. – Akkor csukd be a szemedet, és lazulj el.
Eleget tett a kérésnek; becsukta a szemét, én meg végignéztem rajta. Tényleg senkivel nem baszakodtam volna ennyit, gondoltam, ahogy megsimogattam az oldalát. Lehajoltam hozzá, és a fülébe súgtam újra és újra, hogy lazítson, ne gondoljon semmire, ürítse ki a fejét, engedje el magát. Lassan haladtam, megpusziltam a nyakát, végigsimítottam az arcán, aztán amikor a lány arcára széles mosoly kúszott, megcsókoltam. Először óvatosan vettük birtokba a másik száját, aztán Adriennek olyan faszán el sikerült lazulnia, hogy egyre mohóbb lett. Átkarolta a nyakamat, én pedig a seggére csúsztattam a kezemet, mire még jobban beindult; majdnem rám ugrott. Magamban elvigyorodtam; most már én is lehettem rámenősebb. Nekinyomtam a hűtőnek, Adrienn beletúrt a hajamba a tarkómnál; azonnal kirázott a hideg. Belemarkoltam a fenekébe, és felemeltem; gondolkodás nélkül átkulcsolt a lábával. Szorosan hozzápréselődtem; nagyot sóhajtott, ahogy nekinyomtam a farkamat. Kikerekedett a szemem, amikor már fájdalmasan tépte a hajamat, és egyre többször harapott a számba. Muszáj volt megszakítanom a dolgot, mert láthatóan a lány teljesen kikapcsolt. Szinte fizikai fájdalmat okozott, amikor letettem, és elhátráltam tőle. Adrienn néhány percig bambán pislogott rám, majd megköszörülte a torkát; mintha álomból ébredt volna.
– Van önkontrollod – szólalt meg zihálva, egy kis idő elteltével.
– Neked meg nincs – válaszoltam döbbenten. Az nem kifejezés, hogy rohadtul meglepett a viselkedésével. Elvörösödött, és rám szegezte az ujját, mintha meg akarna fenyegetni.
– Ma a kanapén alszok.
– Jobb is.
– Egyél! – bökött a tányér felé, és kirobogott a helyiségből. Két kézzel nekitámaszkodtam a hűtőnek, és mélyeket lélegeztem. Igen, van önkontrollom, de ha bepiálok, akkor nincsen. Mi lesz itt holnap este? Miután percek múlva sem akart csillapodni az erekcióm, átspuriztam a fürdőbe, levetkőztem és megengedtem a vizet. Langyos volt, de én mégis hidegnek éreztem. Rámarkoltam a férfiasságomra, és kábé három rántás elég volt, hogy végezzek. És ha szexeltünk volna?, villant át az agyamon. Akkor majd pár másodperc alatt fogok elsülni? Kínos lenne. Úgy ráizgultam, mint még soha senkire.
Hamarabb elmentünk aludni, mint általában. Mind a kettőnknek kellett a nyugalom. Úgy kiütöttem magamat, hogy másnap délután keltem. Akkor is azért, mert Tomi hívott.
– Aludtál? – kérdezte csodálkozva, amikor meghallotta a kómás hangomat.
– Aha, mondjad.
– Be kéne vásárolni a piákat.
– Tíz perc – morogtam és kinyomtam a telefont. Felöltöztem, és kicsoszogtam a nappaliba. Kitöröltem a csipát a szememből, azt hittem, hogy rosszul látok. Adrienn egyszál melltartóban és tangában ült a gép előtt, játszott.
– Meleged van? – néztem rá hunyorogva.
– Jaj, felkeltél? – Adrienn rám se nézett, olyan őrülten nyomkodta a billentyűket. – Nem hallottam.
– Nem csodálom. – Még bámultam egy darabig; pornóba illő képek peregtek le a szemem előtt, aztán inkább elfordultam, gondolatban letöröltem a nyálat a szám széléről, és besétáltam a fürdőbe.
Tíz perc múlva tényleg megálltam Tomi háztömbje előtt. Pont időben, a haver akkor lépett ki a kapun. Egy darabig szótlanul mentünk egymás mellett.
– Nagyon el vagy gondolkozva – törte meg a csendet Tomi.
– Csodálod? – néztem rá vigyorogva. – Ma olyat láttam, ami eléggé beindított.
Elmeséltem neki Adriennt, mire a haver felröhögött.
– Rafkós a csaj. – Kérdőn pislogtam rá. – Nem érted, mi?
– Mit?
– Hogy miért csinálta. – Megráztam a fejemet. Honnan kéne azt nekem tudnom? – Direkt csinálta, hogy felfigyelj rá.
– Te mondtad neki?
– Nem, ez a saját fejéből pattant ki, és látom, hogy bejött. Töki – Tomi rácsapott a vállamra –, szabad a pálya!
– Honnan tudod ilyen biztosra?
Tomi felsóhajtott az értetlenkedésemen.
– Ez olyan, mint az állatoknál. A nőstény jelzi a hímnek, hogy készen áll a párzásra.
– Tegnap majdnem megvolt – morogtam. – Aztán külön aludtunk.
– Miért?
– Gondolom a kísértés miatt...
– Vagy a maszti miatt – nevetett Tomi, mire én is röhögtem.
– Na, meg az, igen.
Beléptünk a közeli italboltba, és úgy kezdtünk el válogattunk az üvegek között, mintha értenénk hozzá; telepakoltuk a bevásárlókocsit. Volt ott vodka, whisky, bor minden mennyiségben, hozzá kóla, energiaital, absinth, pálinkából rengeteg, Bailey’s, likőrök. Egy kisebb vagyont hagytunk ott.
– Behajtom a többieken is, ne mi álljuk már az egészet – csóválta a fejét Tomi, amint kiléptünk az utcára, jól felpakolva. – Hallod, Töki? Segíts már átalakítani a kecót, összetakarítani. Hívd Adrit is, gyorsabban végzünk.
Rábólintottam, így felszaladtam, és szóltam Adriennek, hogy öltözzön fel, mert dolgunk van. Közben Tomi mondatain agyaltam. Igaza lehet? A lány direkt csinálja, hogy még mindig bugyiban grasszál a lakásban? Meg kéne róla győződnöm, de hogyan? Csak úgy kérdezzek rá, hogy: Hé, te! Mehet a menet most már?
A takarítás sem volt semmi. Folyamatosan kerülgetett, hajolgatott előttem, közel jött, én meg a végén már menekültem előle.
– Bazdmeg! – léptem oda Tomihoz. – Látod, mit csinál? – suttogtam. – Azt akarja, hogy most helyben essek neki a vécében? Vagy döntsem be a szekrénybe?
Tomi csak vigyorgott.
– Megmondtam, nem? Készen áll. Amúgy ne gyere közelebb, mert a végén még megböksz.
Megigazítottam a boxeremet.
– Csodálod? Kikészít a csaj!
– Odaadjam a vécé kulcsát?
– Aha.
– Kajak? – röhögött Tomi.
– Kajak! Adjad már! – Türelmetlenül kinyújtottam a kezemet. – Muszáj, nem bírom ki. Többet matyiztam az elmúlt két hétben, mint egész életemben szerintem.
Tomi nevetve nyomta a kezembe a kulcsot, én meg pánikszerűen szaladtam a klotyóra. Néhány perc múlva már sokkal kisimultabb arccal kezdtem neki a kanapé eltolásának. A haver nagyokat röhögött a hátunk mögött.
– Élvezed, mi? – morogtam fél óra múlva, amikor elhaladtam mellette, és a kezébe nyomtam egy rongyot. – Az a baj, hogy kurvára ráérsz. Te is takaríts, ne az ingyencirkuszon szórakozz.
– Hova mész? – vigyorgott utánam, amikor a kezem már megint a vécé kilincsén volt.
– Szerinted?
Kínszenvedés volt a délután. Adrienn nem nézett rám, nem is szóltunk egymáshoz, mégis... Így sokkal rosszabb volt valamiért. Álltam a konyhában, a piákat pakolásztam az asztalon, amikor a lány hirtelen ott termett előttem.
– Arrébb mennél? – kérdezte. Hátra léptem, ő meg behajolt előttem. Beletúrtam a hajamba, hozzám is ért. Felugrottam, és kirohantam a konyhából. Tomi a seprűre támaszkodva figyelte a jelenetet messziről. Elfutottam mellette, és bevetődtem a fürdőbe. Elővettem, és a jéghideg víz alá dugtam. Mély levegőt vettem, és felnyögtem. Te jó ég! Kurva jól esett, már nem tudtam mit kitalálni.
Amikor elhagytam a fürdőt, Tomiba botlottam.
– Jól vagy?
– Ha nem hagyod abba a vigyorgást, akkor majd letörlöm a képedről – fenyegettem.
– Látom, nem nyugodtál le.
Sötéten ránéztem, és megráztam a fejemet.
– Inkább a közelébe sem megyek.
Könnyű volt mondani, kivitelezni már annál kevésbé. Mintha Adrienn követett volna, mindenhol felbukkant, ahol én. Már ott tartottam, hogy szólok neki, vagy megkérdezem tőle, hogy ott a haver ágyán döntsem meg, amikor kijelentette, hogy végeztünk. Nagyot sóhajtottam. Már hat óra volt, a többiek hét felé érkeznek majd.
Felhívtam otthonról Armiékat, aztán elmentem fürdeni. Egyszer sem néztem Adriennre, pedig most még azt sem várta meg, hogy kimenjek a szobából, máris nekikezdett a vetkőzésnek. Most már biztos voltam benne, hogy nem véletlenül csinálja. Nem csinálhatja véletlenül!
Összepakoltam a hangcuccaimat, amíg a lány is fürdött. Megbeszéltük Tomival, hogy most kimaxoljuk a mélynyomót; itthon úgysem csinálhattam meg a szomszédok miatt. A haver előzőleg figyelmeztette a fél háztömböt, hogy buli lesz, szóval úgy készüljenek. A szomszédai halál megértőek voltak, mivel nem minden hétvégén rendez, így elnézték neki. Az egyik csaj mondta is, hogy majd benéz, a többiek pedig inkább elmentek otthonról.
Vittem pendrive-ot, tele zenékkel. Valamivel hét után visszatértünk a haverhoz, összeraktuk a cuccokat, és kipróbáltuk. Adrienn addig a piákat nézegette.
– Tekerd rá! – kiáltotta Tomi, én meg felnyomtam a hangerőt. Olyan mély basszus jött ki a hangfalakból, hogy megremegtette a belső szerveimet. Jókedvűen felkiáltottunk, és lepacsiztunk. Tomi intett, hogy még tekerjek rajta. Eleget tettem a kérésnek; hirtelen az ablaküvegre mutattam. Leesett az állunk, olyan volt, mintha az egész lakás remegett volna. Tomi kinyitotta az ablakot, nehogy betörjön az üveg.
– És ez még nem a max! – kiáltottam a fülébe.
– Mutasd!
– Biztos?
Tomi csillogó szemmel bólintott, így tökig rácsavartam. Nagyon jól szórakoztunk, de aztán le is vettem a hangot, mert durva volt; az üvegek az asztalon táncolni kezdtek, és rövid idő után megfájdult a fejünk.
– Jól választottál! – csapott hátba Tomi. – Fasza cucc!
– Ugye? – vigyorogtam.
Gyuri egy hatalmas tömeggel együtt érkezett fél nyolc körül.
– Nyomjad! – kurjantotta el magát, és azonnal odaugrott a hangfalhoz. Jól megijedt, amikor mellbevágta a basszus.
Mindenkivel lepacsiztam, aki elment mellettem; a társaság háromnegyedét ismertem, volt, akivel a szakiskola óta nem találkoztunk. Azonnal megrohamozták az asztalt, amit a konyhából cipeltünk a nappaliba; műanyag poharakban piát kevertek. Én is töltöttem magamnak whiskyt, rá kólát, aztán odamentem Adriennhez, aki csak a fejét kapkodta a rengeteg ember láttán. Neki is csináltam piát, a kezébe nyomtam.
– Igyál!
– Sokan vannak. – Félve bámulta a táncoló tömeget.
– Azért igyál. A végén észre se veszed őket – vigyorogtam rá. Felhúztam a sajátomat, és kikerekedett a szemem; sokkal több whisky került bele, mint kóla. Végigperzselte a nyelőcsövemet. Adrienn beleszagolt, majd elhúzta a száját.
– Ettől fejre fogok állni.
– Egyszerre! – kacsintottam rá.
Rám nézett, vett egy mély levegőt, és megitta. Nevettem, amikor könnybe lábadt a szeme, és úgy köhögött, hogy majdnem megfulladt. Megkapaszkodott az asztal sarkában.
– Jól vagy? – röhögtem.
– Szarul keversz – nyögte a fülembe.
– Kérsz még egyet?
Adrienn szörnyülködve megrázta a fejét. Megvontam a vállamat, és visszasétáltam a piákhoz. Már akkor láttam, hogy kevés lesz, hiába adtunk ki rá több tízezret. Kevertem még egyet, azt is megittam.
– Bálint! – kiáltott fel mellettem egy lány.
Ránéztem, és szélesen elvigyorodtam.
– Kislány! – Megöleltem Kamillát, és jól megszorítottam. – De rég láttalak! Mikor jöttél vissza németből?
– Múlt héten – mosolygott a csaj.
– És fel sem kerestél? – csóváltam a fejemet megjátszott rosszallással.
– Most itt leszek egy darabig az ünnepekre, szóval majd összefuthatnánk valamikor.
– Mindenképpen. – Hirtelen egy kéz nyúlt ki a hátam mögül, és elmart egy teli borosüveget. Hátranéztem, és Adrienn morcos fejével találtam szemben magamat.
– Bocs, megzavartam valamit?
Felnevettem, annyira vicces volt, ahogy gyilkos pillantásokkal méregette Kamillát, aki nem értette a dolgot.
– Szia, Adri vagyok! – nyújtotta a kezét, és amikor a másik elfogadta, olyan erősen rázta meg, hogy majdnem letépte a karját.
– Kamilla – nyögte a szerencsétlen. – Én mentem, majd még dumálunk – lépett le gyorsan Kamilla, miközben a kezét masszírozta.
Adrienn kinyitotta a bort, és tisztán beleivott. A mellkasom előtt karbafontam a kezemet, a mosoly a képemről levakarhatatlan volt, úgy néztem rá.
– Mi van? – bámult rám, enyhén ködös tekintettel. Megráztam a fejemet. – Ezt is megdugtad? – szegezte nekem a nyílt kérdést. Már most megártott neki a pia.
Teli torokból felröhögtem. Kivettem a kezéből az üveget, és én is ittam, majd visszaadtam neki.
– Kamilla, Tomi húga – válaszoltam higgadtan. – De már meséltem róla néhány hete.
Adrienn annyira nem volt képben, hogy némi fáziskéséssel fogta csak fel, amit mondtam. Láttam, hogy elvörösödött, majd sarkon fordult, és elcsörtetett. Egyem meg az idiótát!, mosolyogtam magamban.
Hirtelen elhalkult a zene, és Tomi megszólalt:
– Gyerekek! Mindenki figyeljen ide! A szobám tabu, be is zártam, de van egy vendégszoba – az egyik ajtóra mutatott, ami a nappaliból nyílt –, ott azt csináltok, amit akartok! Nálam van a kulcs, kérjétek el, ha kell, de amint lehet, adjátok vissza! Hányni a vécében. Az erkélyre senki nem megy ki, nem vállalom a felelősséget! És csókoljatok Bálintnak és Adrinak kezet, amiért takarítottak egész délután, plusz ideadták ezt a kurva jó hangcuccot! – Tomi rám kacsintott. – Ennyi! Hadd szóljon!
Feltekerte a hangerőt, a többiek pedig egy emberként elkiáltották magukat, és táncoltak tovább. A haver odalépett mellém, vigyorogva néztem rá.
– A felelős házigazda.
– Tisztáztam a szabályokat, de úgysem fogják betartani – legyintett.
– Nem mondtad, hogy Kamilla haza jött.
– Meglepetésnek szántam. Láttam, dumáltatok. – Tomi töltött magának bort, fellocsolta kólával.
– Ja – vigyorogtam. – Adrienn féltékeny is lett.
– Akkor azért vedeli egyedül – bökött a fejével a haver a nappali közepére a tömegbe, ahol a lány már nagyban táncolt, az üveggel a kezében. Láttam, hogy Kamilla távolról furán méregette; Adrienn nem tett rá jó benyomást, így elsőre.
– Helló! – kurjantotta el magát a hátam mögött valaki. Emese megkerült, és lelkesen nyomott két puszit az arcomra, aztán Tomit is betámadta. A fiú át is ölelte. Vigyorogva elfordultam, és töltöttem pálinkát, majd Emese kezébe nyomtam egy pohárral. Felkiáltott, amikor megszólalt a hangfalakból Guetta, és besasszézott a tömegbe.
– Ma meglesz a csaj – vigyorgott Tomi, aztán kiitta a poharát, töltött még egyet, és Emese után vetette magát.
Megcsóváltam a fejemet. Mindenki kanos? Adrienn hirtelen megjelent mellettem, és letette az üres üveget, hogy magához vegyen egy doboz sört. Nekitámaszkodott az asztalnak, úgy nézett fel rám csillogó szemmel.
– Te nem iszol? – kiabálta túl a zenét.
– De, csak nem üvegből tisztán – nevettem, mire ő is. Jól beütött nála a pia, úgy kipirosodott az arca, mintha lázas lenne. Meggondolhatta magát, mert letette a sört, és előhalászott a sok pohár közül két felest, majd az absinth után nyúlt.
– Nem lesz az sok? – kérdeztem meg óvatosan. Adrienn csak legyintett, és nekem is töltött. Elfogadtam a felém tolt kicsi poharat.
– Fenékig! – kacsintott rám a lány, és gondolkodás nélkül ledöntötte. Elmosolyodtam, és követtem a példáját. Egy pillanatra összefolyt előttem a világ, míg Adrienn láthatóan meg sem érezte.
Kicsapódott mögöttünk a bejárati ajtó.
– Szoszi van! – kiáltotta el magát Armi, amint belépett Cukrával az oldalán. Ők már alapoztak, mind a ketten egy-egy üveg pálinkát szorongattak. A táncolók feléjük fordultak, és örömködve füttyögni kezdtek.
– Kalaposék! – Széttárta a kezét a tömeg közepén Gyuri, és odaszaladt hozzájuk. Szélesen elvigyorodtam, én is eléjük léptem, magam után húzva Adriennt.
– Végre! – Én is megöleltem őket, majd bemutattam a lányt Cukrának. Cukra átkarolta a derekát, és magához szorította.
– Gyere, édesem! – Ki is kerültek minket, és nekiestek a piáknak.
– Egymásra találtak – röhögött Armi.
– Nem baj, erre kíváncsi leszek – nevettem én is. – Adrienn már majdnem matton van.
– Az asszony is! Otthon már betermelt egy fél üveg vodkát.
– Jó, hogy jöttetek! – veregettem meg a haver hátát. – A kölykök?
– Anyósnál. Most kiélheti magát a vénasszony, úgyis mindig jár a szája, hogy soha nem visszük át a pulyákat.
Armival is ittam egy kört, és a két lányon legeltettük a szemünket, akik már együtt táncoltak, mindenkit félrelökve.
– A két miniszoknyás vadmacska – nevetett Armi, és nagyot húzott a pezsgőből. – Rohadt szerencsések vagyunk, tesó!
Kurvára egyetértettem vele, szaporán bólogattam. Abszolút jó kedvem volt, már zsongott a fejem, az absinth megütött. A tekintetemmel Tomit kerestem. A csávó a hangfalba kapaszkodva nézte a csajokat, aztán látta, hogy figyelem, és elvigyorodott. Odajött hozzánk. Köszönt Arminak, és töltött magának egy pohárral.
– Jó a buli, mi?
– Aha! – nevetett Armi, aztán megbökte az oldalamat. – Azt nézd, tesó!
Követtem a tekintetét, és kikerekedett a szemem. A többiek felkurjantottak, amikor Adrienn és Cukra egymásnak estek a nappali közepén. Mind a hárman tátott szájjal bámultuk a jelenetet, ahogy a két lány smárolt, de olyan hévvel, mintha itt lenne a világvége. Végigtapizták egymást, mi meg csorgó nyállal pislogtunk rájuk.
– Testvér! – nyögte Armi mellettem. – Ennél szebb dolgot még életemben nem láttam. – Kiitta a poharát, lecsapta az asztalra, és vigyorogva így szólt: – Itt az ideje, hogy elfenekeljem az asszonyt!
Tomi a kezébe nyomta a vendégszoba kulcsát; Armi odaszaladt Cukrához, felkapta a derekánál fogva, és már el is tűntek az ajtó mögött. Megfordultam, és becsuktam a szememet.
– Nem bírom, ember! – kiáltottam fel.
– Nem is kell! Kapd el! – bíztatott Tomi nevetve. – Én is keresek valakit ezek után.
Nagyot sóhajtottam, meghúztam a boros üveget, majd Adrienn keresésére indultam. Teljesen eltűnt a szemem elől, mintha direkt csinálná. Tominak igaza van. Minek szenvedek tovább? Hol van már? A pia csak még jobban felpörgetett, egy állattá változtam, aki az áldozatát keresi; vadásztam, éles tölténnyel.
Ahogy a folyosón kóboroltam, két kar fonódott hátulról a derekam köré. Megfordultam, de nem az állt előttem, akire számítottam. Emese pont rosszkor talált meg. Elhátráltam előle, de ő csak jött utánam, és belökött a vécé ajtaján.
– Ne... – nyögtem fel, amikor az ölembe ült. – Ne csináld! – szóltam rá, de le se szarta. Úgy tapadt rám, mint egy matrica. Kapálóztam, de ez őt nem zavarta, lesmárolt. Erőszakosan tuszkolta volna befelé a nyelvét a számba, de én összeszorítottam az ajkaimat. Valahol az alkohol ködös felhője mögött tudtam, hogy nem engedhetek neki. Minden erőmre szükségem volt, hogy ne smároljak vissza. Adrienn lebegett előttem; nekem ő kell! Nem baszom el. Nem baszhatom el egy ilyennel! Elérkeztem a határra, nem tudtam tovább ellenállni. Megfogtam a vállánál, és eltoltam magamtól.
– Ne csináld! – kiáltottam rá.
– Nem hallottad, szuka?! – szólalt meg közvetlen közelről Adrienn, majd elkapta Emese haját, és szabályosan leszakította rólam. – Nem hallottad, hogy nem akarja?!
Gyorsan megtöröltem a számat, feltápászkodtam a vécéről, és a kilincsbe kapaszkodtam, úgy támolyogtam ki a folyosóra. Adrienn visszarángatta a tömegbe Emesét, és belökte a táncolók közé. Mély lélegzetet vettem; innom kell! Odasiettem az asztalhoz, és nem bajlódtam a poharakkal, beleittam tisztán a whiskybe. Köhögtem, marta a számat, a nyelőcsövemet; felordítottam. Oldalra kaptam a fejemet, amikor Adrienn elrobogott mellettem; a hirtelen mozdulatba bele is szédültem. Azonnal letettem a piát, és a lány után siettem. A folyosón, a mosdó előtt sikerült elkapnom. Gondolkodás nélkül magam felé fordítottam, és nekiszorítottam a falnak. Remegett az idegességtől, könnyes volt a szeme.
– Jól megtépted – mosolyogtam rá, és végigsimítottam a derekán.
– Nem akartam megütni – rázta a fejét makacsan, akárha magát győzködné, hogy a pofon, amit legszívesebben adna, mégsem lenne jó ötlet. A szemét figyeltem, ahogy a feje mellett támaszkodtam, a másik kezemet pedig a combjára simítottam. Azonnal eltűnt belőle minden feszültség, elöntötte a vágy, éhesen bámult rám.
– Tényleg nem akartad?
– Téged akarlak. – Megcsókoltam, mire ő mohón kapott utánam.
Úgy téptük egymást, mint a kannibálok. Magamhoz húztam, belemarkoltam a fenekébe; ellazultam. Hagytam, hogy az ösztöneim diadalmaskodjanak; most vissza sem akartam őket fogni. Felkaptam a lányt és bevittem a fürdőbe. Egy mozdulattal feldobtam a mosógépre, és a lába közé nyomakodtam, miközben beletúrt a hajamba olyan hevesen, hogy én is teljesen elvesztettem az eszemet. Felhúztam a miniszoknyáját, megmarkoltam a combtövét, majd benyúltam a tangája alá. Adrienn elengedte a hajamat, eltolt magától, és a gatyámhoz nyúlt; majdnem letépte a sliccemet, úgy rántotta le. Elő sem tudtam venni a gumit a zsebemből, máris letolta a boxeremmel együtt gatyámat a lábával, és közelebb csúszott hozzám. Miután egy rántással megszabadítottam a bugyijától, átkarolt, magához húzott, én pedig megfogtam a csípőjét, és gondolkodás nélkül beléhatoltam. Olyan erősen szorított a lábával, hogy már fájt a derekam, de rohadtul élveztem. Beleharapott a nyakamba, a fülemet tépte, a számat falta, húzta a pólómat; olyanok voltunk, mint az állatok. Ziháltam, nyögtem. Adrienn megszorított, felkiáltott, és éreztem, hogy elment. Az utolsó pillanatban kirántottam belőle a farkamat, megtámaszkodtam a combján, és a földre élveztem. Szédültem, kiszállt belőlem minden erő, lerogytam a kád szélére.
Eszméletlen volt, annak ellenére, hogy csak öt percig tarthatott az egész. Már mióta erre vártam, nem hittem el, hogy tényleg sikerült. Adrienn lecsúszott a mosógépről, mire felnéztem rá. Visszavette a tangáját, rám mosolygott, majd letérdelt előttem. Döbbenten felnyögtem, és automatikusan megfogtam a fejét. Kinga értett a szopáshoz, de Adrienn még túltett rajta is. Nem hittem el, hogy évek óta nem volt senkivel. Kellett lennie! Vagy csak alapból ilyen profi. Megfogtam az isten lábát a csajjal. Nem sokan tudták elérni, hogy egymás után kétszer is elmenjek, de neki sikerült. Áldottam magamat, amiért nem dugtam meg Emesét. Érdemes volt Adriennre várni, nem bántam meg. Ahogy végzett, megtörölte a száját, és felpillantott rám.
– Imádlak – suttogtam félájultan. Magamhoz vontam, és megcsókoltam. Abban a pillanatban nagyon nem érdekelt, hogy mi volt előtte a szájában. A lány lenyúlt, és felhúzta a gatyámat, miközben egy pillanatra sem szakadtunk el egymástól; beleült az ölembe, aztán átkarolta a nyakamat.
– Szeretlek! – nézett a szemembe komolyan. Mondania sem kellett, messziről látszott rajta; csak úgy ragyogott a szeme. Elmosolyodtam, és a mellkasomhoz szorítottam. Annyira megkönnyebbültem, hogy majdnem elbőgtem magamat. Egymáson támaszkodtunk, a vállamra hajtotta a fejét, és szuszogott. Becsuktam a szememet, és szélesen vigyorogtam. Soha nem voltam még ennyire boldog, szinte a felhők fölött lebegtem. Majdnem bealudtam, amikor a váratlan kopogásra felkaptam a fejemet; Adrienn nem reagált. Lassan nyílt az ajtó, és Tomi dugta be rajta a fejét.
– Kint van a buli – szólalt meg vigyorogva.
– Mindjárt – bólintottam.
– Egy órája kereslek titeket. – Félig nevetett. – Azt meg takarítsd fel – mutatott a foltra a földön.
– Mindjárt megyünk – ismételtem mosolyogva.
A haver becsukta az ajtót, én pedig eltoltam magamtól a lányt. Álmosan pislogott, ő el is aludt a vállamon. Felsegítettem, nagyot ásított. Begomboltam a farmeremet, és fogtam egy felmosórongyot, azzal töröltem fel magam után, majd kiléptünk a folyosóra.
– Haza menjünk? – kérdeztem Adrienntől, mire csak egy fejcsóválás volt a válasz.
Kómásan visszacsoszogtunk a nappaliba, ahol éppen Armi és Cukra táncoltak, Nótár Maryre. Hangosan énekeltek, ahogy a többiek is. A lány magához vett egy energiaitalt, és újra elvegyült a tömegben. Öt perc múlva már úgy ugrált, mint aki nem most kelt fel. Rágyújtottam, és mélyet szívtam a cigiből.
– Megkönnyebbültél? – állt meg mellettem Tomi, és töltött magának.
A szám a fülemig ért, úgy néztem vissza rá. A haver a tenyerét tartotta, én meg beleütöttem.
– Azért kimaradtál néhány dologból. – Ő is rágyújtott. – Berci az előbb elkérte a kulcsot.
– Ne már! Kivel?
– A szomszéd csajjal – nevetett Tomi. – Gyuri összemelegedett Orsival. – Ezen őszintén meglepődtem. – Látod, mikből maradsz ki, ha mással vagy elfoglalva?
– Kurvára megérte mással foglalkoznom!
– Hallottam, hogy mi volt Emesével.
– Ne is mondd – legyintettem sötéten. – Majdnem elkúrtam haver! Ilyen közel voltam hozzá – mutattam az ujjammal.
– De nem kúrtad el. És ezért meg is kaptad a jutalmadat – csapott a vállamra Tomi.
Nem vígasztalt, attól még szarul éreztem magamat, hogy képes lettem volna megdugni a csajt, amikor egy másikért vagyok oda. Józanul persze nem lett volna probléma; arrébb rakom Emesét, aztán ennyi, fel sem izgultam volna rá, de így rohadt veszélyes volt a szitu.
– Meg kéne raknod, hogy ő is megnyugodjon – néztem Tomira, aki erre nagyot bólintott.
– Az lesz. – Hallgatott, aztán megszólalt: – Beszéltem Armival.
Az említett csávó felé néztem automatikusan, aki még mindig Cukrával táncolt, és énekelt.
– És?
– Bevallottam neki a dolgokat.
Rémülten bámultam rá, még a számat is eltátottam.
– És még élsz?
– Rohadt jó arc volt – mosolygott Tomi. – Bár lehet, hogy azért, mert be van baszva. Azt mondta, hogy igazi testvér vagyok, amiért megmondtam a szemébe, és ameddig nem kezdek ki az asszonyával, nincs harag. De azért hozzátette, hogy ha próbálkozok, megöl.
– Ebben nem kételkedek – bólintottam. Elcsodálkoztam a dolgokon; engem félholtra vert emiatt a múltkor.
– Na, megyek, ráugrok Emesére – nevetett Tomi, és eltűnt a szemem elől.
Töltöttem magamnak Bailey’st, és beleittam, közben a táncolókat figyeltem. Amikor a tekintetem összetalálkozott Adriennével, mindketten elmosolyodtunk. Intett nekem, így letettem a poharat, és odasétáltam hozzá. Hátulról megfogtam a derekát, ő pedig rám dőlt, nekem nyomta a fenekét és úgy táncoltunk tovább. Armi rám nézett, miközben Cukra seggét markolta, és felmutatta a hüvelykujját; felnevettünk.
Tomi a sarokban Emesét smárolta nagy átéléssel, aztán a lány belekapaszkodott a gatyájába, és bevonszolta maga után a vendégszobába; ma mindenki jól járt. Áldottam Gyurit, hogy feldobta a buli ötletét. Forgattam a fejemet, hogy megmondjam neki, de aztán letettem róla. A csávó éppen az egyik fotelben ült, és könyékig Orsi lába között turkált. Csak célba ért két hónap után.
Hirtelen elkomorultam, ahogy felismertem a nyíló bejárati ajtó mögött felbukkanó nagydarab fickót; tántorgott, totál részeg volt. Armi is észrevette, félve nézett rám. Megráztam a fejemet; nem fogok Dezsővel foglalkozni. Láthatóan az orráig nem látott el, de azért a piákhoz lépett, és töltött magának. Amikor találkozott a tekintetünk, hívogatóan felém intett; barna szeme szomorúan csillogott. Armira sandítottam, aki a fejét rázta, de ennek ellenére ott hagytam Adriennt. A lány kíváncsian pislogott rám.
– Mindjárt jövök! – biztosítottam.
Dezső elé léptem, mire a csávó egy whisky-kólát nyomott a kezembe. Elfogadtam.
– Mit keresel itt? – szólaltam meg.
– Hozzád jöttem. – Felhúztam a szemöldökömet. – Ki akarok békülni. – Csuklott egyet.
– Túl sokat ittál – morogtam, és kivettem a kezéből a poharat. Dezső váratlanul felzokogott. Döbbenten bámultam, aztán Armira néztem, aki szintén nagy szemmel követte nyomon az eseményeket, Cukrával együtt. Dezső a nyakamba borult, mire megroggyant a térdem, alig bírtam el.
– Hiányzó’! – nyüszítette a fülembe. – Sajnálom, hogy megvertelek! Egy kurva miatt kaptunk össze, nem érte meg!
Akkor már mindenki minket nézett. Nagy nehezen letoltam magamról, és könnyáztatta arcába bámultam. Groteszk látvány volt, ahogy sírt, mintha egy óriás bőgött volna.
– Menjünk a konyhába – mondtam.
Megfordítottam, és kituszkoltam a nappaliból a folyosóra. Egyenesben tartottam a csávót, nehogy nekimenjen valaminek, majd leültettem egy székre, én meg vele szemben foglaltam helyet. A fejét lógatta, aztán lassan megszólalt:
– Egy igazi fasszopó vó’tam. – Erre nem reagáltam, helyette rágyújtottam. – Ismerlek pisis korod óta, együtt gyúrtuk a szart az utcán, amikó’ még nem aszfa’tozták fő’. Ugyanabbó’ a kibaszott falubó’ jöttünk. A legjobb haverok vó’tunk, mindig bevédtük egymást. Aztán jött Kanga... – Megszívta az orrát, még mindig nem nézett rám. Összeszűkült szemmel hallgattam. –  Szerettem! – ordított fel sebzetten.
– Én is – szólaltam meg halkan.
– Tudom! – Sírt, felnézett rám. – Tudom. Kikezdett velem, nem tudtam neki ellenállni. Tudod, milyen kibaszott szar vó’t utána a szemedbe nézni?
– Nem érdekel – ráztam a fejemet.
Újult erővel felsírt. Akármennyire is gyűlöltem azért, amit tett, most rohadtul megsajnáltam.
– Bálint – sírta –, kérlek, bocsássá’ meg! Sajnálom! Ha kő’ le is térdelek, csak béküljünk ki.
– Előttem egy faszi se térdeljen. – Dezső halványan elvigyorodott; mélyeket sóhajtott.
– Félredugott. – Nem lepődtem meg. – Kanga megcsalt! Félrekefélt a büdös kurvája! – kiáltotta.
– Most már tudod, mit éreztem én. Ezért jöttél, nem? – világosodtam meg. – Mert most már rájöttél, mit tettél. – Dezső csak nézett, nem szólt semmit. – Ahogy mondtad, együtt voltunk szarban-fosban, megbíztam benned, aztán hátba szúrtál. Megdöntötted a haverod csaját, aztán össze is jöttetek. – A csávó úgy bőgött, hogy nem is kapott levegőt. – Megérte félredobni egy húsz éves barátságot egy csajért?
Dezső a fejét rázta. Több mondanivalóm nem volt.
– Te m’ért dugtad meg mú’t héten?
– Bosszúból, meg kapható volt. Előtte is járt nálam, tudtad? – Dezső megrázta a fejét. – Újra össze akart velem jönni, de én elhajtottam. Utána meg a csajomra féltékenykedett. Kinga nem szeretett téged, ebben biztos vagyok, csak viszketett a pinája.
– Nekem azt mondta, hogy az egyik barátnőjéhő’ megy.
Örömtelenül felnevettem.
– Gondoltam. Ez a bevett dumája. – Dezső még mindig lógatta a fejét. Olyan szerencsétlenül nézett ki, hogy attól tartottam, ha most elengedem egyedül, kiugrik egy kocsi elé, vagy leveti magát egy hídról. – Figyelj, aludjunk erre egyet, aztán néhány nap múlva dumálhatunk, ha lehiggadtál, kitisztultál és még komolyan gondolod.
Úgy felderült az arca, mintha azt mondtam volna, hogy kap egy Porschét. Megszívta az orrát, bólintott, majd halványan el is mosolyodott.
– Menj haza, aludd ki magadat! – Felálltam a székről, és őt is felhúztam. Kitámogattam a bejárati ajtóig.
Mielőtt még becsukta volna maga mögött, a jobbját nyújtotta. Haboztam, de aztán elfogadtam, kezet ráztunk. Miért nem tudok hosszú távon haragudni senkire?, szidtam magamat, amikor visszatértem a nappaliba. Ez után sok pia kellett. A haverok azonnal tudni akarták, hogy mi volt, de hárítottam; csak bulizni akartam. Ekkor esett le, hogy a csajomnak neveztem Adriennt. Hát kimondtam; elvigyorodtam. Abban a pillanatban megjelent mellettem, és oldalról átölelt, mire lehajoltam hozzá, és lesmároltam.
– Buli van! – kiáltotta el magát matt részegen Gyuri, és olyan erősen rábaszott a hátamra, hogy azonnal lezsibbadt. Felhorkantottam, de nem engedtem el a lányt. Kiélveztem, hogy most már büntetlenül lehetett mindent. Adrienn is így gondolhatta, mert belekapaszkodott a hajamba, és a szoba felé húzott. Menet közben megböktem Tomit, aki vigyorogva nyomta a kezembe a kulcsot.
– Nem volt elég? – morogtam a lány fülébe, miközben a széttúrt ágy felé toltam. Ledobtam róla a takarót, és ledöntöttem Adriennt rá.
Olyan volt, mintha azt a két hetet akartuk volna bepótolni, amit ki kellett bírni, vagy talán az elmúlt tíz évet. Képtelenek voltunk betelni egymással, folyton Tomihoz szaladgáltam a kulcsért. Gyanítottam, hogy aznap este több szexet látott a szoba, mint addig bármikor. Nagyon lassan ült le a buli; mindig volt egy olyan ember, aki felrázta a többieket. Még Cukrát is meghallgattuk, ahogy énekelt; nagyon belelendült a csaj. A vége felé a legtöbben már csak hányni jártak a vécére, bár Berci a sarokban intézte el. Két absinth lehúzása után én is szaladtam a klotyóra, és kiadtam magamból mindent. Rádőltem a karomra, forgott velem a világ, becsuktam a szememet, és majdnem elaludtam. Tántorogva feltápászkodtam, és kiestem a folyosóra. Megjelent Adrienn is, aki szintén hányni jött. Az utolsó egy órában nagyon elfelejtettük a mérték fogalmát. Azt ittuk, ami éppen a kezünk ügyébe került, még a címkét sem néztük meg. Ő is lehuppant mellém, és hangosan felröhögtünk. Eldőltünk a földön; átkaroltam és azonnal beájultam.

6 megjegyzés:

  1. Szeretem, hogy fiatalosan, szlengesen vagy hogy írsz, falra mászok a mű szövegtől.
    De ez a szöveg: „Kurva gáz, elmondom. Haverral, Tomival elmentünk bulizni. Már az első egy órában úgy beálltunk, mint a gerely. Elindultam ilyen állapotban vadászni. Találtam is egy rohadt jó csajt, hátulról megállapítottam, hogy jó, elölről sem volt probléma. Táncoltunk, tapi, minden. Bementünk a vécére, hogy lesz valami.” :DD nagyon vicces, elképzelem, ahogy mondja.
    „egy állattá változtam, aki az áldozatát keresi; vadásztam, éles tölténnyel. „ meg ezen is nagyon röhögtem.
    Egyébként az nem zavarja a párosunkat, hogy részegek voltak az első együttlétkor? :) Így tervezték, hogy ott a buliban történik meg?
    De ez a rész is szuper volt, várom a kövit. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy tetszett :D Nem éppen így tervezték, csak így alakult :D Szerintem nem zavarta őket, jobban ki tudtak teljesedni, levetni a gátlásaikat :D A fogalmazása direkt ilyen laza, hiszen a szereplők is azok, és elég fura lenne E/1ben, főleg Bálint szemszögéből egy kifinomultabb fogalmazás :D
      Köszönöm, hogy írtál, sokat jelent! <3

      Törlés
    2. Gondoltam, hogy direkt ilyen :D, én ezt úgy értem, hogy sok könyvben, amit olvasok az E/1 nem jó, (nem illik a szereplő személyiségéhez) és a párbeszédek se életszerűek, de jó, hogy nálad igen, mert elegem van már, hogy 10 regényből 9ben nem jó a szöveg. :) Már szerintem. Lehet, hogy másnak jó úgy.
      nm :) <3

      Törlés
    3. Nem jó a szöveg? Ezt hogy érted? Túl mesterkélt? Amúgy én is nehezen találok olyan könyvet, ami tetszik is :D

      Törlés
    4. Igen, olyan mesterkélt. Sokszor a fordítók basszák el amúgy, néha sírni tudnék, mert jó lenne a történet amúgy, de sajnos így nem tudom élvezni. :/ :)

      Törlés
    5. Igen, ez sokszor a fordító sara :/

      Törlés